A Burnout újra Egerben

Fazekas Edina | „Elő-Mikulás” bulinak is mondhatjuk azt a szombat esti Gödrös bulit, ahol a Depresszió zenekar turnéjának egyik állomása kapott helyet. A Depresszió előzenekarai között megtalálhatjuk a Burnout és az AWS zenekar nevét is. Az estét a Burnout zenekar nyitotta, akik megadták a folytatáshoz a kellő hangulatot. A koncert előtt volt alkalmam beszélgetni a srácokkal egy interjú keretén belül, ahol fény derült arra, milyen izgalmas is a zenészek élete a kulisszák mögött.

Mesélnétek nekem a zenekar alakulásáról?

Máté: Teljesen ártatlan módon kezdődött az egész: Gabival egy suliba jártunk, aztán kitaláltuk, hogy kéne zenélni. Neki akkor már volt egy dobszettje és „incselkedett” a dobolással. Nekem édesapám gitáros volt, úgyhogy gondoltam, hogy az lesz a legegyszerűbb, ha gitáros leszek. A kezdeti nehézségek után bő 1 év múlva összejöttünk zenélni, és raktunk ki hirdetést, hogy – mivel én akkor még csak szólógitáros voltam – keresünk ritmusgitárost, basszusgitárost meg énekest… Nem volt nagyon nagy a túljelentkezés, egyedül Olivér jelentkezett. Az ő ismeretsége révén még beszállt hozzánk egy basszeros, meg egy énekes srác. Aztán ez a formáció nem tartott túl sokáig…

Olivér: Ez a négyes formáció 2008 márciusára alakult ki, akkor még nem Csabi volt a basszusgitárosunk, hanem Béci.

Csabi: Addig öten voltatok?

Olivér: Igen, és 2008-ban nyertük meg a fehérvári tehetségkutatót, de úgy, hogy csak odamentünk, hogy megnézzük, mit tudunk…

Máté: …az adta meg a kezdő löketet.

Csabi: Mi egyébként először egy tehetségkutatón találkoztunk.

Máté: Igen, az a vicces, hogy nekünk régen Béla volt a basszusgitárosunk, Csabinak pedig volt egy másik zenekara, és velük Pakson egy tehetségkutató alkalmával ismerkedtünk meg…

Csabi: Amit mi nyertünk meg!

Máté: Igen, amit Csabiék nyertek meg Olivér gitárjával, hogy cifrább legyen a sztori. Aztán úgy hozta az élet, hogy Béla kiszállt tőlünk, és akkor, mivel Csabival már régi jó barátságban voltunk, így rá gondoltunk. Igaz, hogy ő alapvetően szólógitáros, de nagyon ügyesen basszusgitározik is, meg egy remek ember, ezért ő került be a zenekarba.

 

Ki tudnátok emelni a zenekar életéből olyan koncerteket vagy élményeket, amelyek nagyon megragadtak bennetek?

Máté: Nekem az első nagy élményem, amikor a Tankcsapda megkeresett minket, miután meghallgatták a Roxigén lemezünket. Tetszett Lukács Lacinak, és elhívott minket három koncert erejéig egy „mini turnéra”. Ott mind a három koncert nagyon meghatározó élmény volt.

Olivér: Az első tehetségkutató, amit megnyertünk, az számunkra egy nagyon nagy szó volt, aztán onnantól csak lefelé van… 😀 De én ugyanígy kiemelném a Depresszióval közös koncertet, amikor elsőnek Győrben játszottunk. Valamint amikor először játszottunk az A38-on. Az nagyon jól sikerült, jó volt a visszhangja is… Ahogy a tavalyi miskolci szülinapi koncert is. Sok ilyen élményünk van szerencsére.

 

Legutóbb tavaly jártatok Egerben, milyen emlékeitek vannak erről az estéről?

Máté: Jó volt a koncert, majd az „after party” is, de ami utána következett, az volt az igazán legendás: akkor a Depresszióval és a Rómeó Vérzikkel léptünk föl, és mind a három zenekar egy szálláson aludt Egerben.

Olivér: Jó volt felmenni a várba, megnézni a festményeket…

Máté: Persze, megbeszéltük, hogy ki milyen könyvet olvasott mostanában…

Olivér: Együtt kakaóztunk…

Máté: …Tehát mocskos részegre ittuk magunkat gyakorlatilag. A pókerezéstől a pucéron szaladgálásig minden volt a szálláson, úgyhogy ez az egri koncert nagyon bejött, reméljük, hogy a ma este is hasonló lesz. Meg nagyon sok szép hölgy van Egerben.

Csabi: Az egri nők! Reméljük, minket nem öntenek le forró olajjal.

Olivér: A tavalyi koncerthez még: már kezdtünk volna és Máté még kint cigizgetett…

Máté: …Beszélgettem, de a lényeg, hogy egyszer csak Olivér kirohan: „Máté hol vagy, már megy az intró… másodszorra!”

12359571_911817038874192_1333530707_o
A Burnout zenekar. Fotó: Czigány András

Nemrég jött ki legutolsó klipetek: mesélnétek ennek forgatásáról?

Olivér: Az egész ötlet úgy jött, hogy igazából egy animációs klipet terveztünk erre a számra, ami nem készült el a mai napig. Viszont úgy volt, hogy három héttel ezelőtt tartottunk egy fotózást, nagyon jó kamerája volt a srácnak, és ott fotózkodtunk azon a helyszínen, ahol végülis a klipet forgattuk. Kérdeztem a srácokat, hogy tudnak-e videót is készíteni akár. Akkor háromszor vagy négyszer eljátszottuk a számot, ők fölvették, és abból Csabi összevágott egy videót. Ez egész jól működött, viszont azok a felvételek nem lettek annyira jók, úgyhogy kb. 4 napra rá eldöntöttük, hogy megkérjük azt a srácot, aki már korábban a „Jövő nélkül”klipet vágta nekünk, hogy vegyük fel vele újra. Utána pedig Máté meg Csabi vágta meg, és nagyon jó lett a végeredmény.

Hogy fogadta a közönség?

Máté: Eddig jók a visszajelzések. A YouTube-on a kommentekből és a kedvelések számából amit le lehet szűrni, az teljesen pozitív, Facebook-on úgyszintén. Koncertek alkalmával is találkoztunk nagyon sok új arccal, és mindenki mondja, hogy nagyon tetszik neki az új szám klipestől, úgyhogy szerintem abszolút pozitív a megítélése.

Csabi: Volt ideje „megérni” ennek a számnak, mert 2013 decemberében lett felvéve.

 

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Csabi: Szeretnék sört inni úgy 15 percen belül.

Olivér: Ház, család, kiskutya, fehér kerítés. Vannak terveink, de még ezek nem publikusak.

Máté: Lesznek új számok, lesz turné. Még nem vagyunk benne biztosak, hogy másik nagy zenekar előzenekaraként, vagy megpróbálunk egy hasonló nagyságrendű zenekarral egy önálló turnét összehozni, de az biztos, hogy nincs megállás!

Interjú: Fazekas Edina

A borítóképet Zettisch Tamás készítette

Please follow and like us:

Comments

comments