Prósza: Zalában csak így ismerik

Idén júliusban vettem részt a DUE nyári táborban, ahol egy érdekes felmérést végeztem. Ennek alanyai a tábor akkori lakói voltak, de kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is! Ugyanis létezik egy étel, aminek a magyar nyelvben szembeötlően sok neve van. Ez az étel a „tócsni”. Érdemes beszélni róla, mert nyelvünk sokszínűségét bizonyítja, hogy minden tájnak meg van rá a külön szava, ami ugye nem sok dologra jellemző.

Ezt gondoltam én, mikor úgy döntöttem, hogy utána járok a táborbeli előfordulásainak. Elvégre ritkán adódik lehetőség egy helyen megtalálni az ország ilyen sok helyének képviselőit, azaz titeket. Ahány ház, annyi szokás. Tartja a mondás, és ahogy adott volt a kérdés, úgy jött a megoldás.

Körbe is kérdeztem ötven embert a tábor folyamán, hogy mégis hogy ismerik ezt a remeket, amit én azért szeretek, mert nem csak finom, de azzal is megnyerő, hogy szörnyen egyszerű: reszelt krumplit kell liszttel keverni, majd kevés zsiradékban megsütni. Így egy vastag, palacsintaszerű finomságot kapunk krumpliból, amit ehetünk tejföllel, vagy, ahogy szeretnénk. Létezik laposabb, szélesebb, apróra reszelt; s kicsi, “borzas”, ropogósabb változata.

Ez az egyszerűség magyarázza, hogy a recept inkább szájról szájra terjedt, mintsem szakácskönyvekben – noha ma már ott is fellelhető –, így nem alakult ki neki egy általános elnevezés. Ennek jártam utána kedd délelőtt, és derítettem ki, hogy hogyan alakult az étel neve.

Engem személy szerint megleptek az eredmények, ugyanis a válaszok összessége nagy részében cáfolta az elképzeléseimet. A macok, ahogy én ismertem, például egyszer sem fordult elő, a tócsni, amit pedig kifejezetten tájszónak gondoltam, nagyon is gyakori lett. Ezt persze alá is kell támasztanom. Íme, az eredmények!

50 megkérdezett ember összesen 14 féle választ adott. Persze több egymásra hasonló válasz is érkezett, de így is jóval több annál az ötnél, mint amit én magamtól tudtam volna mondani. A válaszok a következők, az előfordulás gyakoriságának megfelelően.

diagram
Tócsni, prósza, tócsi, lepcsánka, mackó, cicege, röszti, rösztli, röszke, macok, lapcsánka – felétek hogyan hívják?

Mikor a területi eloszlását próbáltam megfejteni a dolognak, akkor viszont kissé csalódnom kellett. Az afféle jól elkülöníthető területi eloszlás például, amit gondoltam, hogy az étel népi jellege kölcsönöz a szavaknak például majdnem teljesen elmaradt. Egyedül a prósza elnevezés volt megerősítetten tájjellegű, ugyanis a Zala megyéből érkező táborozóink csak ezt a szót ismerték rá. A tócsni viszont mindenhol előfordult, a szegeden előkerült röszti pedig több helyen is előfordul.

A területi arányokról IDE kattintva egy interaktív térkép ad még jó képet, melyen minden olyan településhez jelölve van az adott megnevezés, melynek lakóját megkérdeztük. Ezt a térképet a jövőben még szeretném frissíteni, úgyhogy akinek van mit bedobnia a közösbe, az nyugodtan megteheti. Mindössze jeleznie kell kommentben, hogy mely településen és hogyan nevezik ezt az ételt. Várom a válaszokat!


Váradi Ákos

/* a tábor ideje alatt eredetileg megjelent EZEN a linken/

 

Please follow and like us:

Comments

comments