Bizarr történetek a középkorról

A sötét középkor elnevezést a 18. században, a felvilágosodás, a “fény korában” adták ennek az időszaknak, hiszen az 5-10. századig kulturálisan nagyon elmaradottnak tartották. Az örökös harcok, állandó betegségek, nyomor, s halálfélelem tényleg “siralomvölggyé” tette a földi életet sokak számára. Erről az időszakról mesélt Szabó László rendhagyó történelemóráján, egy különleges fegyver- és páncélgyűjteménnyel szemléltetve meséit. Nagy Klementina, Almási Anna, Becskei Anna, és Pásztor Zsófia 8.E osztályos kisgimnazista tanulók egy-egy érdekes történetet emeltek ki a hallottakból.
A nyugalom megzavarására alkalmas témák is jönnek!

bilde
Lovasíjászat ma is létezik. Sőt, Kassai Lajos programja világszerte kezd terjedni! http://goo.gl/WmJH2M

Szarmaták. Amikor először hallottam ezt a kifejezést, még kis óvodás voltam, habár már akkor is megragadta a figyelmemet. Aztán iskolás napjaim egyikén az osztállyal egy történelmi bemutató órára indultunk osztályfőnökünkkel, Gabi nénivel. A történelmi bemutató előadója Szabó László volt. Rengeteg érdekességet tárt fel előttünk, amiről még csak nem is tudtuk, hogy van ilyen. A fő téma a középkor világa volt. Mesélt nekünk a ,,sötét kor” életmódjáról, a testőrök eredetéről, a boszorkányokról, s kínzásukról, egyes mesék eredetéről, és még sok érdekes dologról.

De ami a legjobban megragadta a figyelmem, az ugyan az volt, amire még óvodás koromban felkaptam a fejem. Szarmata harcosok. Szabó László, aki egyébként tanárként dolgozott, megemlített pár dolgot a szarmata harcosokkal kapcsolatban is. A szarmaták iráni eredetű és nyelvet beszélő lovas harcosok voltak. Képeken általában hosszú íjakkal és bőr páncéllal fordulnak elő.

Sarmatian_Warriors_01
Korai szarmata harcos és amazon elragad egy szkítát (Kr. e. 5. sz.)

Egyik osztálytársam, Zsófia felpróbált egy láncinget, amilyet a szarmata harcos nők is viseltek, és már csak a láncing súlya alatt majdnem megszakadt. Érdekesség volt, hogy ebben a népcsoportban többségben nők fordultak elő. Bal melleiket levágatták, hogy íjászat közben ne zavarja őket és könnyebben tudjanak célozni – innen ered az „amazon” kifejezés. Az arcukat tetoválás fedte, ami mindig mást jelentett, például: hány csatát nyert vagy vesztett, hány embert ölt meg, stb. A nehéz fegyverzetű rómaiak kegyetlen ellenfelei voltak. Már az akkoriban elterjedt nehéz fegyverzetű, szoknyát viselő rómaiak ellen, könnyű dolga volt a szarmatáknak. Mivel íjukhoz még tőrszerű fegyverük is társult, csak a római harcosok szoknyája alá villantották tőrüket és már a győzelem kapui előtt voltak. Rengeteg érdekes dolgot tudtam meg róluk a történelmi bemutató órának köszönhetően.

Nagy Klementina

testőr
Hollywood és az eredetiség: hol a fehérre mázolt arc s a borotvált szemöldök?

Biztosan mindenki ismeri a három testőr történetét, ami XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik Franciaországban. Azt mesélte Laci bácsi, hogy a királyi testőröknek mindig fehérre volt festve az arcuk. Hírhedt gaztevők voltak, de a király védelme alatt álltak, így ha valaki egy fehérre festett arcú embert látott az utcán, nem igen mert belekötni vagy szembeszállni vele. Arról is fel lehetett őket ismerni, hogy legalább vállig érő, göndör hajukon kívül sehol máshol nem boríthatta szőr a testüket. Sem szakálluk, sem szemöldökük nem volt. Megkülönböztetésként szolgált az egyik fülükben levő fülbevaló is.

A testőrök azonban nemcsak haderőt biztosítottak királyuknak. Mivel abban az időben nem voltak még fejlett házak, a király palotájának fűtési rendszere sem volt korszerű. A király pedig nem akart éjszaka fázni: két-három ilyen testőrrel osztotta meg az ágyát és ők melegítették. Innen származik a “meleg” kifejezés…

Almási Anna Luca

snowwhite3
Hófehérke, akinek a szíve helyett eredetileg a királynő a máját és a tüdejét kéri: megenni! (Lásd a cikk végén a linket!)

Gyerekkorunk kedvenc meséje, a Hófehérke és a hét törpe eredetéről is megtudhattunk néhány érdekességet. A 18. század végéig sok gyerek dolgozott dolomit-bányákban, nehéz körülmények között. Kis termetűek voltak, nem kaptak elég ennivalót, s így ki sem tudtak fejlődni rendesen. A gyerekek sorsát az egyik grófnő megsajnálta, így változtatott életmódjukon, eltöröltetett néhány törvényt. Ez lehet a valóságalapja a történetnek.

Becskei Anna

“A francba, már megint lebuktam” – A Monty Python humorista társulat Gyalog Galopp c. filmjének boszorkányperes jelenete

Szabó László jóvoltából a sötét középkort nem a varázslatos részéről, hanem az előlünk eddig elhallgatott kemény, nehéz oldaláról mutatta be. A valóságban a törvények már annyira szigorúak voltak, hogyha egy köztiszteletben álló személyre valaki ujjal mutogatott, az már az életébe is kerülhetett. Ha egy úr azt mondta egy alacsonyabb rangú emberről, hogy az boszorkány, és ő látta pl.: macska képében a háztetőn sétálni, akkor a vádlottnak könnyebb és “kellemesebb” volt beismerni az állítólagos bűnét. Ha nem így tett, a vallatás következett, ami 12 lépcsőből állt, és egyre kegyetlenebb lett – nem is biztos, hogy a delikvens élve eljutott a máglyáig.

Legáltalánosabb kínzási módszer a test égetése volt: tüzes vassal, szurokkal, esetleg fémmel. A csonttörés, összezúzás, csonkítás és fullasztás is elterjedt volt: és ezek még nem a legkegyetlenebbek voltak. Egyik bevált módszer a háton lévő bőr csíkokra hasítása és letépkedése a húsról. A kínai harang is egy kegyetlen módszer volt, mert a vádlottat egy harang alá helyezték, a harangot kongatni kezdték, aminek hatására az ember megsüketült, és bele is őrült. Végül a hideg víz csöpögtetése a leborotvált fejbőrre nem is tűnik olyan kegyetlennek, de egy idő után lekötözve izomgörccsel is küszködött az áldozat és minden újabb vízcsepp egy-egy újabb rémálom volt. Jócskán beleőrült a rettegésbe, és miután eleget szenvedett, megölték.

Pásztor Zsófia

Még több érdekességért olvasd el ezt a cikket: http://mult-kor.hu/20100813_borzalmak_es_tundermesek?print=1#

SAM_2044
Zsófi merevszarvas visszacsapódó reflexíjjal s tőrrel, láncingben!
Please follow and like us:

Comments

comments