Teljesült, amit kívántál?

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szuperhold és Perseidák-meteorraj! Ez a kívánságok estje volt! Természetesen egy éjszakai túrával egybekötve, melynek úti célja Három-kő, ahonnan az eget kémlelve, ha szerencséd volt, kívánságodat a hullócsillagok teljesítették.

DSCN1090
Varróház, Felsőtárkány. Itt még 900 méter szintkülönbség előtt állunk!

Ki ne akarná, hogy a kívánságai teljesüljenek? Otthonról szemlélve is rengeteg üstököst lehetett látni, de ha valaki egy remek társaságban is akarta tudni magát, ezen az augusztus 10-ei éjjelen csoportunkkal kellett tartania. Gólya Tamás vezetésével, Egerben buszra szállva elindultunk Felsőtárkányba, ahová 19:00-ra meg is érkeztünk. Itt Varróháznál egy vadbemutatókertet nézhettünk meg. Onnan, természetesen gyalog, a Stimecz-házhoz vettük az irányt, dalolászva, tele energiával. Innen Tamás-kút volt a cél. Ezen a helyen kiürült palackjainkat jéghideg, frissítő karsztvízzel tölthettük meg, amellyel szomjunkat könnyű volt oltani. Nem telt el sok idő, indultunk is tovább Hereg-rétre, ahonnan már a “szuperholdat” is szemügyre vehettük. Már innen csodás látványt nyújtott. Végül az aznapi utolsó, hosszabb táv amit megtettünk, Három-kőre vezetett. Az előre saccolt 23:00 helyett igaz 01:30 körül fel is ért a túracsoport eleje, akik gyorsabb tempóval bírták a 904 méter magasságba emelkedő hegy megmászását. A második rész két óra körül szintén megérkezett.

10612489_718484288201538_654541318_o
Eger fényei a távolban… s Ákos “szellemes” portréja, már Három-kőn

Volt, ki sátrat állított, s volt, aki a szabad ég alatt hálózsákban az eget figyelve pihent meg. Ám nyársalás nélkül nem volt túra a túra, tehát tüzet raktunk, majd a finom szalonnát, virslit, hagymát az ott faragott nyársbotokra felhúzva megsütöttük. Mégis a tűzön sült ételek közül a legfinomabb a pillecukor volt, melynek íze mindenkinek elnyerte tetszését. Igaz, a névbe nem jutottunk megegyezésre: volt, aki a pillecukrot, volt, aki a  mályvacukor megnevezést használta. Ám a hangulatot a “fél disznó” szénné égetése adta. Ennek rövid története, hogy egyik túrázó lány eléggé naaaaagy szalonnát hozott és nem íze miatt sütötte… hanem kísérletezett, hogy mennyi idő alatt lesz belőle szén.

DSCN1118

Telt az idő, énekeltünk, nevettünk. Hullócsillagot is láthattunk, kívántunk hát… Tudniillik, az a dolguk, hogy teljesítsék! Igaz, most segítségükre volt a szuperhold is, melynek az ősi népek hatalmas erőt tulajdonítottak. Ilyenkor a Hold fényesebb és lényegesen nagyobbnak látszik, de csak mert kb. 50 000 km-rel közelebb van a Földhöz. Mi a varázsereje? Ez a jelenség segíthetett neked elfeledni a rossz tulajdonságokat, emlékeket. Ha felírtad egy darab papírra, majd elégetted azt úgy, hogy hamuja egy tálba esett, kívántad hogy ezektől szabadulj meg, és elszórtad a hamut, a szuperhold segített. Hát nem varázslatos?!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Közös napfelkelte 900 méteren

Visszatérve túránkhoz, hajnal 4:00 óra is elmúlhatott már. Lassan kelt fel a nap, de a színe vörös volt – természetesen ezt meg kellett örökíteni, ebből lettek a jobbnál jobb természetképek, de valljuk be, a Facebook-ra sem volt rossz ötlet készíteni pár hangulatos képet. Egyre világosodott, s fotósainkat a felszálló köd is megihlette, majd a tiszta tájkép. Miután összepakoltuk a sátrakat, eloltottuk a tüzet, újra útnak indultunk. (A (végzett) főiskolás túratársaink, akikkel idáig együtt indultunk, már előttünk elindultak Tar-kőre, s ők a toldi-kapun át indultak vissza Felsőtárkányba.)

DSCN1142
Tar-kő – faljuk a csúcsokat!

Három-kőt elhagyva a következő úti célunk a 949 méter magas Tar-kő nevezetű csúcs volt. A sziklaperemre kiállva, látva szállni a sólymokat, mi is szabadnak éreztük magunkat. A hely varázsa magával ragadó volt. Szomorúan, de otthagytuk a csodás látvány, és az Őserdőnek vettük az irányt. A hatalmas fák közt, semmi alvás után, fáradtan már a fák gyökereiben, minden kiálló kőben botladozva haladtunk, de átértünk. Istállóskő következett, 959 méteres magasságával. Ide kijutva már semmi nem ronthatta el kedvünket!

DSCN1200
Szilvásvárad, ősemberbarlang csatakiáltással

A túra vége felé jártunk, mégis a Szilvásváradnak lefelé vivő út is megerőltető feladat volt. 1 km alatt kb. 500 méternyi szintkülönbség megtételéhez nekiálltunk megmaradt energiánkkal. Végül a Szalajka-forrás felett kilyukadva már csak a Szalajka-völgy állt előttünk. Útba ejtettük tehát a Fátyol-vízesést, a Pisztrángtelepeket… Mégis legjobban az Íjász falatozónak örültönk, magyarázva azzal, hogy végre leültünk, megpihentünk, és a finom gyros és a nagykorúaknak a jól megérdemelt sör sem maradhatott el.

DSCN1203
Szalajka-völgy

A túra tehát jó hangulatban, remek társasággal, igaz kicsit hosszabb táv megtételével, mint amire számítottunk, de felejthetetlenre sikerült. Csak bátorítani tudok mindenkit, hogy a következőt ne hagyja ki, mert hatalmas élményekkel gazdagodhat.

Mert túrázni jó!

Keresztyén Fruzsi

Fotók: Osvárt Dániel, Váradi Ákos, Keresztyén Fruzsina, Gólya Tamás

Please follow and like us:

Comments

comments