Néma segítség – Csete Éva versei

Csete Éva Viktória verseit már olvashattátok korábban a MéDiákon (IDE KATTINTS!). Most két friss szöveget osztunk meg tőle, amiben a lélek rezdüléseit ossza meg: egy kamasz bánatát s vigaszát egyaránt.

csete_cover_880x400

Néma segítség

Sokszor sírtam és sírok most is,
Az emberek pedig nevetnek rajtam!
Nevetnek, mert nekik jó, s állnak némán,
Mert rosszul áll a szénám.

Mindenki csak magára gondol!
– gondoltam én magamban.
S ekkor jött szerető anyám, a sarkamban.

Követett, és vígasztalt engem sokáig,
Óvodától az iskoláig.
Fogta két kezem, és segített, ha elestem,
S most is letörli könnyeim, bár már felnőttem.

Ő az, kire mindig számíthatok,
Jóban, rosszban,
S tudom, ő mindig szeret engem,
Ha állok, ha elestem.

A család, mi mindennél fontosabb,
Mellettem áll, s fogja két kezem,
A család, ki áll némán, csendesen,
S nem nevet, hanem segít, ha elestem.

álmaimban

Komor tornyok alatt

Fejem fölött magas tornyok állnak,
Állnak s néznek rám némán, morcosan.
Arcom fehér lesz, s valami megtorpan.
Félelem veszi körül lelkemet.

Itt ez a sok magas torony,
S úgy érzem, betemet.
Bíráskodnak fölöttem, pedig ártatlan vagyok,
S mégis itt ez a sok torony, és a fogam vacog.

Süt a nap, tavasz van már,
S mégis komor hangulat vár.
A tornyok még mindig engem néznek,
S én még mindig csak állok, és félek.

Várom mi lesz az ítélet,
Mert tudom, bennük nincs kímélet.
Ők nem ismernek engem, és nem ígérnek,
Ők csak ép rám pillantanak, és elítélnek.

 Tudom, nincs mit tennem ellenük,
Futhatok, bár hiábavaló,
A tornyok uralkodnak fölöttem,
Akárcsak egy bíráskodó.

Csete Éva Viktória

…Ha tombol a hiányérzet, beszélgess a barátokkal, szülőkkel. Ha csak kicsi a gond, sportolj, vagy hallgass zenét: segít újra megtalálni önmagad!

Please follow and like us:

Comments

comments