Csete Éva Viktória: Az ember

Csete Éva Viktória: Az ember

Oh az ember élete,

Lassan hullik szétfele

Apró kis gyöngyök, melyből áll,

S ha egy hiányzik, kétségbeesetten keresi azt.

Ez az egy talán a legfontosabb mind közül,

Lehet az a szerelem, minek az ember oly nagyon örül,

Lehet az egészség, s oly sok dolog,

Mely életünket járja, körül s körül.

Az ember mégis oly hálátlan életének,

S talán sosem vethet véget e félelmének.

Az ember életében is eljön néha az az idő,

Mikor már a remény az, mi számunkra éltető.

Megöregszünk, s porrá lesz addigi életünk.

De míg a nap beragyogja földünk,

Addig minden egyes percben

Fölösleges szomorúnak lennünk.

S a holnap is ki tudja, mit ígér,

De míg boldog vagy, addig légy

Hálás az életedért.

Csete Éva Viktória

Please follow and like us:

Comments

comments