School-leaving exam

„A nyelv, legyen az angol, német, francia, vagy bármi más, szerintem az a tantárgy, amiből a legtöbb ember, ha okosan teszi, előrehozottan leérettségizik, és ezzel kipipál egy akadályt. Én is így tettem angolból, de ha őszinte akarok lenni magamhoz, tavaly ilyenkor sem ez, sem a nyelvvizsga letétele nem fordult meg a fejemben, most pedig már csak a szóbeli várat magára, június 20-án” – Elekes Dorottya (11.B) beszámolója az angol érettségiről.

pass-the-exam

Ami a készülésemet illeti, másfél héttel előtte kezdtem el kitölteni 2005-ig visszamenőleg a feladatlapokat, hol a szövegértésre, hol a nyelvhelyességre koncentrálva, időt mérve, elbambulva, nézelődve, zenét hallgatva, napon ülve, mindenhogy. Tehát mondhatom, hogy sokat készültem rá, utolsó nap ezeket átolvasgattam, és nyugodt szívvel feküdtem le aludni. Az érettségi reggelén azonban kipattant a szemem és idegesebb nem is lehettem volna.

Felvettem az ünneplő ruhámat, megkötöttem az iskolai egyen sálat, majd be a kocsiba, és indultam.

Fél nyolcra kellett beérni, de voltak, akik csak 15 perccel később szállingóztak be a terembe. Idegesen doboltam a lábammal, az a fajta vagyok, aki amíg lehet, húzza az időt, de amikor már ott vagyok élesben, akkor mihamarabb túl szeretnék lenni rajta. Az elkövetkezendő 15 perc az érettségi kezdetéig csigalassúsággal telt el.

Aznap reggel próbáltam magamba imádkozni egy falat ennivalót, de ezt még a kedvenc édességemnél sem sikerült megtennem. Pedig azt mondják, vizsgaidőszakban csoki hátán csoki, és a jól ismert kávé, vagy energiaital. Mire képes az idegesség, hihetetlen…

Elekes Dorottya (11.B)
Elekes Dorottya (11.B)

Tíz perc volt hátra, a felügyelő tanár elmondta, hogy telefont kikapcsolni, asztalra tenni, táskákat hátra, szótárakat szintén ki az asztalra, majd újra várni, várni, várni… míg megérkezett Vizes Lajos tanár úr, aki kiosztotta a feladatlapokat, illetve a borítékot, amit mindenkinek a maga adataival kellett megcímeznie.

Sokan mondták, és ez nálam sem volt másképpen, hogy az első feladat 2-3 perc bámulást igényelt, hogy el lehessen kezdeni. Biztos a kezdeti sokk hatása alatt álltunk, pedig nem volt nehéz. Utána jöttek sorban, egy óránk volt négy feladatra. Ezt követte a fél órás nyelvhelyesség, ami három feladatból állt, majd egy kis pihenő, ahol mindenki megbeszélhette a barátaival, osztálytársaival hogy kinek hogy sikerült. A szünet szinte fénysebességgel ért véget, kezdődött a magnóhallgatás, ami szerintem a legnehezebb része volt az érettséginek. Sokaktól hallottam vissza, hogy nehéz volt, és összesen két szót hallott, mire arra eszmélt fel, hogy már vége is a feladatnak. A vélemények megoszlottak, de a többség szerint ez az, ami sok pontvesztéssel fog járni. A fél óra magnóhallgatást követte az írásbeliség, ami két levelet tartalmazott, mint ahogy ezt az elmúlt évekből is megtapasztalhattuk: egy rövidebb és egy hosszabb. Egy órán keresztül lehetett írni, szótár segítségével. Én személy szerint fél óra alatt végeztem a kettővel, átszámoltam a szavakat, mert ez alapvető része a feladat megértésének. Voltak, akik még lelkesen írták, és voltak, akik kezdtek kiszállingózni a teremből, mert végeztek. Én is felírtam még az utolsó oldalakra a nevem, majd leborítékoltam, és beadtam.

Ezennel véget ért a nagy stressz, ami 2-3 hétig gyötört. Véleményem szerint nem volt nehéz, de nem mondom, hogy nem lesznek hibáim. Azt viszont hatalmas előnynek tartom, hogy ha valaki előrehozott érettségit tesz, és az eredményei nem olyanok lesznek, mint amilyeneket várt, megszakíthatja, és újraírhatja jövőre. Persze senkinek nem ez a fő elképzelése, mint ahogy nekem sem. A legjobbakat várom, és remélem, hogy mindenkinek hasonlóan jól sikerült, viszonylag stresszmentesen! Hivatalos eredmény június 4-én várható, addig pedig mindenkinek kellemes készülést kívánok a szóbeli(k)re! Aki pedig gondolkozik az előrehozott érettségin, annak ajánlom, hogy próbálja meg, már csak a vizsgahelyzet miatt is, mert nagyszerű tapasztalatokat lehet vele szerezni, és így senkit nem ér majd utolsó évben nagy meglepetés.

Elekes Dorottya (11.B)

Please follow and like us:

Comments

comments