Hétköznapi varázsló

Bali Bettina interjúja Dr. Murányi Zoltán kémikussal (Eszterházy Károly Főiskola, kémia tanszék)

Különleges élményben lehetett része azoknak a kisdiákoknak, akik részt vettek péntek délután a Bartók téri épület ebédlőjében megrendezett kémiai bemutatón. Az Eszterházy Károly Főiskola oktatói, Murányi Zoltán és Oldal Vince, showmaneket meghazudtoló módon kápráztatták el azokat az alsó tagozatosokat, akiknek nagy része eddig még nem találkozott a kémia szépségeivel.

A gyerekek egyszeriben olyan dolgoknak lehettek szem- és fültanúi, melyekkel eddig csak a Harry Potter hasábjain találkozhattak: az orruk előtt tört ki és hamvadt el a világ legkisebb vulkánja, kelt ki egy „kígyó” a tojásból. Megcsodálhatták a különböző színben pompázó kémcsöveket és tűzcsóvákat, megtapasztalhatták, hogyan hat a röptető por a sörösdobozra, és azt is, hogyan lehet vízzel tüzet gyújtani. A siker természetesen nem maradt el, a diákok követelték a ráadást, minden egyes látványos produkció után. Murányi Zoltán tanár úr elmondta: azért fontos tudomány a kémia, mert segítségével láthatóvá válik, hogy ugyanaz az anyag másként viselkedik más körülmények között. A rendezvény elérte célját, és sokak érdeklődését felkeltette a tudományág iránt.

 kemiai_bemutato1_20130204_1209211694

Mikor döntötte el, hogy erre a pályára szeretne lépni? Volt-e befolyásoló tényező fiatalkorában, ami erre terelte?

Persze: mindenkinek a legkedvesebb tanára dönti el, hogy mi lesz a későbbi pályája. Imádtam általános iskolában a kémiatanáromat – had mondjam el a nevét is: Gál Béla tanár úr –, aki engem elindított a kémia irányába, és azután a helyzet már mindig úgy alakult (vagy én tudtam úgy alakítani), hogy a kémia az érdeklődésem középpontjában maradt. Tizenöt éves voltam, amikor már biztos voltam benne, hogy kémiatanár leszek. Erről mindenki le akart beszélni, akit megkérdeztem, de nem hagytam magam, és remélem, hogy jól tettem.

kemiai_bemutato16_20130204_1298450297

Nagyon sok pozitív visszajelzést hallani tanár úrról. Egy olyan internetes oldalon, ahol a diákoknak lehet osztályozni a tanárokat, szintén nagyon jó 4,6-os átlaga van. Mi a sikere, hogyan tudja megszerettetni a tantárgyat?

Csak annak kell erre a pályára menni, akinek természetes, hogy csak így tud élni és dolgozni. A 4,6 pedig annyira nem jó, de elfogadom. Azt tudni kell, hogy ezen az oldalon a felsőoktatásban tanuló diákok minősítenek, tehát nekik ilyen érdekes és izgalmas dolgokat kevésbé szoktam mutogatni – ott inkább munka van. Az ember adja magát: annál többet sem, és kevesebbet sem kell nyújtani.

 kemiai_bemutato3_20130204_1323368026

A magánéletben a kémia iránti szeretete mennyire ragadt rá a gyerekeire? Elindította őket ezen a pályán, vagy inkább „ellenállnak”?

Ők még nagyon kicsik, hogy pályaorientációról lehessen beszélni: a lányaim második osztályosok, a fiam még óvodás. Ellen nem állnak, az biztos! Nem akarok rájuk telepedni, de nyilvánvalóan az a környezet, amiben élnek, befolyásolja őket. Amikor apa kísérleti bemutatót tart, ők eljönnek, és máris bizonyos mértékig erre a pályára vannak irányítva. Egy kicsit művészkednek is, de az nem baj: az embernek legyen egy jó szakmája és egy szép hivatása, s akkor minden rendben van.

kemiai_bemutato13_20130204_2071098962

Mennyi előkészítési időt igényel egy ilyen előadás?

Van egy hosszú, meg egy rövid válasz… A hosszabb válasz: 25 év! Hiszen amikor az ember elkezd ezzel a munkával foglalkozni, onnantól fogva felkészül erre. Mindig el szoktuk mondani a gyerekeknek, hogy ne ismételjék meg a mi kísérleteinket, hacsak nincs legalább tizenöt éves rutinjuk. Ez kell ahhoz, hogy az ember hozzákezdjen. Egyébként egy-egy ilyen bemutatónak az előkészítése legalább másfél óra munka, aztán az elpakolás és elmosogatás is még majdnem ennyi, tehát körülbelül háromszor annyi idő ahhoz képest, amennyi alatt bemutatjuk. Hála Istennek ebben vannak segítségeim – ha ők nem lennének, biztos nem vállalnék ennyi bemutatót, de így együtt megy a dolog.

kemiai_bemutato15_20130204_2084906487

Van-e a kisgyerekeknek kedvenc műsorszámuk?

Vannak visszatérő gyerekek, velük kapcsolatban az a megdöbbentő, hogy milyen memóriával rendelkeznek. Most nemrégiben voltunk az egyik óvodában egy kísérleti bemutatót tartani, és ott azzal fogadott az óvó néni, hogy a gyerekeknek el tudták sorolni azokat a kísérleteket, amiket egy évvel korábban ugyan ott végeztünk. Ez óriási meglepetés, főleg, hogy a nagyobb gyerekek, meg a hallgatóim nem emlékeznek ennyire sok dologra – bár nekik jóval több mindenre is kellene emlékezni. A gyerekekben mély nyomokat hagy ez: merem remélni – bár erre biztos adataim nincsenek –, hogy ezek a nyomok akkor is megmaradnak, amikor már kémiát tanulnak. Sőt, akkor is, amikor pályát választanak – legalábbis nekünk ez lenne a fő célunk.

 Bali Bettina

Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Szakképzés

  [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=EfaweoJG-6g[/youtube]

Megkérdeztünk néhány kisdiákot is, hogy tetszett nekik az előadás.

Fülep Dániel 4. B
Zsófi Zsombor 4. B
Koczka Szófia 4. B
Murányi Réka 2. B

Dániel: Nagyon jó volt, főleg a színes tűz.
Zsombor: Amikor a macit kilőtték. (kuncog)
Réka: – Nekem nagyon tetszett!

Melyik volt a kedvenced?

Réka: Amikor a vattából kijött a kígyó.
Szófia: Nekem az, amikor szétdurrant a lufi.

Szoktad látni, amikor apu otthon kísérletezik?

Réka: Igen, szoktam. Hasonlókat csinál mint itt az előadáson.

Ugyan ilyen látványosak?

Réka: Igen! (elmosolyodik)

Mit érzel ilyenkor, amikor látod, hogy a sok barátodnak tetszik az, amit apukád csinál?

Réka: Hát akkor büszke vagyok apára!

Fiúk (Dani, Zsombor), szoktatok otthon óvatosan, szülői felügyelettel kísérletezgetni, ha van rá lehetőség?

Dániel: Karácsonyra kaptunk én is meg tesóm is egy ilyen kémiás játékot, és azon szoktunk kísérletezni… Az elektromossággal, és a növények növekedésével.

Köszönjük szépen!

További képek a Gyakorlóiskola honlapjáról IDE kattintva érhetőek el.

kemiai_bemutato7_20130204_1667404442

Please follow and like us:

Comments

comments