Egy “Barbie” a szerelemről

Dalok, filmek, képek, versek – számos kifejezési módja létezik a szerelemnek. A világ szinte e csodálatos érzés körül forog, mert mindenki vágyik rá, hogy legyen egy olyan ember az életében aki tiszteli, megbecsüli, bizalmat áraszt felé és feltétel nélkül szeret. “A szél olyan, mint a szerelem. Nem foghatom meg és nem láthatom, de érzem.” /Séta a múltba c. film/ Olvassátok Ferencz Viktória szövegeit az érzésről, ami mindenkit fogva tart Pap Andrea szerkesztésében!

 

Olcsó álom
Tudom, hogy nem szeretsz és nem kéne rád várni.
De mégis nagyon fáj téged mással látni.
“Nincs köztünk semmi, mi csak barátok…”
De én a szívem mélyén mindig többre vágyok.
De jó így is, én beérem csak ennyivel.
Egy olcsó álommal vagy csalfa mesével.

 

Rómeó és Júlia
Még elmondom, mert ezt kell tudnia,
Szép volt a nyár, de muszáj ennek múlnia.
A mi történetünknek is erről kell szólnia,
Mert könnyen jelzi majd a krónika, 
Hogyan élt s halt Rómeó és Júlia.

 

 

 A férfiak olyanok mit a buszok
van, hogy hiába futsz – soha nem érheted el,
van, ami megállna – de nem szállsz fel, mert nem egy az úti cél,
és van, hogy eljön, felszállsz – és reméled, hogy nincs végállomás

 

Reggeli félálom*
Szemem nyílik, de még álmomban látlak
Még fel sem ébredtem, de már téged várlak
Beszűrődik a napfény, de arcom még takarva.
A cigaretta is csak a torkomat kaparja.
Feladnám én tényleg készakarva,
de mi van, ha ő is őszintén akarja?
A kávém is keserű, mint most én magam,
mikor mondanám h szeretlek elakad a szavam.
Jobb is így, ha nem tudod és érzésem csak talány,
mert inkább te legyél a barátom mint a magány.

 

 

Persze nem maradhatnak el “költőnk” életvitelére utaló sorok sem.
(Figyeljétek meg, a következő szöveg különösképpen rappelhető! – a szerk.)

 

Hétköznapi lány
Nem vagyok más, csak egy egyszerű hétköznapi szöszi,
Ha utánam fütyülnek is csak bemutatok s köszi.
Nekem mindig csak az őszinte és a lényeges a fontos,
Egy szerelmem van igaz, de az is elég hóbortos.
Nem kell a képmutatás meg a kamu barátok,
Nevetnétek ti is, ha magatokat látnátok.
Vannak mellettem páran és mindig is lesznek,
Mert szeretnek és értem bármit megtesznek.
Ilyen az én életem, lehet nektek ez nem tetszik,
De a ti ”Hollywoodi” filmetek meg nekem nem fekszik.
Kergetem hát álmom meg a rózsaszín pillagót, 
Te meg a látszat herceget, na meg a hintalót.

 

Kemény az élet!
Remélj! Küzdj az álmodért! Tiéd minden mit akarsz?
Hagyjad már! Ami nem megy, nem megy hiába is kaparsz.
Ne vesztegesd az időd arra mi sosem lesz a tiéd,
Lehet igaz, de ez akkor sem a te tündérmeséd.
Ami nem megy, ne erőltesd, ennyi csak a logika.
Lehetsz te egy tróger vagy egy aranyos pofika.
Ennyi hát, vannak álmok és létezik a remény, 
De keveseknek adatik meg a happy end mert az élet kemény.

Ferencz Viktória (11.d)
Pap Andrea (11.d)

Ferencz Viktória előző verseit ITT olvashatjátok!

*Változatok egy témára (a szerk.):

 

Reggeli félálom

Fél szemembe még zárlak
Félsz

Cigarettafüst kaparja a sugarakat
A zacc törökülésben nyújtózkodik szívemen
Nyelem szívlapát kanalam
Süllyedő hajópadlóm alatt
Potyautas a félhomály

Leveszem tenyerem szememről
Reggeli félálmom

Félszem

Please follow and like us:

Comments

comments