Helyesen-e ír az egri?

Forgács Fanni, Orosz Eszter, Kovács Lilla és Hörömpöli Kristóf (10.C) nem reprezentatív felmérése

Nagy lelkesedéssel indultunk el magyar tanárnőnk, Pusztai Eszter ösztönzésére, hogy felmérjük Eger lakosságának helyesírását. Kutatásunk kiinduló hipotézise az volt, hogy az emberek többsége nem tud helyesen írni. Kutatásunkkal ezt akartunk alátámasztani vagy épp megcáfolni. Jobban örültünk volna neki, ha a hipotézisünket nem tudtuk volna tényekkel alátámasztani, de ez nem így történt. Szóban megkérdeztünk 100 embert, – fiatalokat és időseket egyaránt – 10 szónak a helyesírásáról.

Voltak, akik örömmel válaszoltak és még kevesellték is a 10 szót, voltak, akik nagyon siettek, de akadtak, akik nem voltak hajlandóak a válaszadásra vagy azért, mert meghallották, hogy helyesírás és egy cseppet megrémültek vagy azért, mert nem volt kedvük. Ettől eltekintve a megkérdezettek 79%-a megválaszolta a kérdéseinket a legjobb tudásához mérten, több-kevesebb sikerrel. Voltak vicces és emlékezetes pillanataink. Egy vízilabdás fiú telefonszáma és az, hogy soha nem jött velünk szembe senki vagy ha igen, akkor az vagy biciklizett vagy motoron ült. Bele kellett rázódnunk abba, hogy leállítunk boldog-boldogtalant és hozzá kellett szoknunk az érzéshez, amikor visszautasítanak minket. Szerencsére ez utóbbiból nem volt sok. Néhány szerencsés találkozásnak köszönhetően, gyarapíthattuk nyelvtudásunkat is. Az alábbi szavakat külföldi emberek mondták: nyerommi, zsöpápidüvá. Igaz, helyesírásukat és jelentésüket nem tudjuk, de nagyon szórakoztatónak találtuk és mai napig emlegetjük őket.

A következőkben részletesen bemutatjuk a megkérdezett szavakat, azoknál megszerzett tapasztalatinkat, amit diagram ábrákkal tesszük áttekinthetőbbé.

A szavak a következők voltak:

  • Beljebb: a legtöbben helyes választ adtak, nem jelentett túl nagy fejtörést, de azért akadtak olyanok, akik úgy írták volna le, hogy belyebb vagy bellyebb.

  • Kijjebb: ezt már kevesebben tudták, sokan próbálkoztak a beljebb példájára leírni kiljebbnek, de voltak olyanok is akik ly-vel írták volna vagy maradtak volna az egyszerűbb, kintebb kifejezésnél.

  • Tavaly: a típushiba a pontos j-vel való írás volt, de a lakosság nagy része helyesen írta le, mindössze 10%-uk nem tudta.

  • Muszáj: ez a szó megosztotta a megkérdezetteket. 50%-uk tudta, hogy j-vel kell írni. Akik ly-t mondtak az annak is betudható, hogy az idősebbek még máshogy tanulták a szavak helyesírását, így tudtuk meg azt is, hogy a muszájt, még az 19**-as helyesírási szabályzat szerint ly-vel írták.

  • Babitscsal: a legnagyobb fejtörést ez a szó okozta. Babits Mihály* Addig még egész könnyen eljutottak, hogy a Babitsot ts-sel kell írni. Bár volt, aki még ezt sem tudta. Ennek a tulajdonnévnek a ragozásával nagyon megfogtuk a megkérdezett egrieket. Itt születtek a legkülönbözőbb megoldások, mint például Babitssal, Babiccsal, Babitschal, Babitsccal, de akadtak olyanok is, akik szerint Babits-val volt a helyes válasz. Végül helyesen, a 100 emberből csak 19 tudott válaszolni.

  • Kulcscsörgés: Egyszerű szó, elég sokan tudták, hogy ez egy összetett szó és a két cs betűt egymás mellé kell rakni. De itt is akadtak, akik külön írták volna.

  • Tisza mente: nem lepett meg minket a dolog, hogy a legtöbb ember kötőjellel írta volna, de minden szót, ami valaminek a mentén van, külön kell írni.

  • Karvaly: a legkönnyebb szónak szántuk, de nagy meglepetésünkre, sok emberen ez is kifogott, 27%-uk j-vel írta volna.

  • Balett-tánc: nekünk is gondot okozott volna egy dolgozatban, hogy ezt hogyan kell leírni helyesen. Addig sokan eljutottak, hogy a magyar helyesírásban nem írunk három t betűt, de mégis csak 15%-uk írta volna kötőjellel.

  • Húszas: sokan nem tudják, hogy hiába ejtjük rövid u-val, írásban hosszú. A megkérdezettek 42%-a nem tudta.

Több délutánt rászánva, sok gyaloglás áraként megkaptuk az eredményt, és hipotézisünket tényekkel alátámaszthatjuk, hogy az emberek többsége „nem tud helyesen írni”. Persze ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy ez a felmérés nem írásban történt, elméletben pedig helyesen írni sokkal nehezebb. Kutatásunk során nem tapasztaltunk különbséget idős és fiatal között. Azt gondoltuk, hogy majd az idősebbek jobban fogják tudni a magyar szavak helyesírását, mert a fiatalok körében nagyon elterjedtek a rövidítések és a szleng szavak, de elég vegyes válaszokat kaptunk, így kimutathatjuk, hogy a kor nem jelenti azt, hogy jobban tud az ember dolgokat, sőt.

Ez az eredmény azért elkeserítő, mert ez az anyanyelvünk. És nem csak azért szomorú, mert illene kiválóan használni a nyelvet minden magyarnak, hanem hogy legalább egy nyelvet kiválóan használjunk, hogy legalább az anyanyelvünkön hibátlanul tudjunk írni, beszélni. Hozzátartozik a magyarságunkhoz a nyelv használata. Beszélni tudunk, írni is úgy-ahogy és a számítógépek fejlett szövegszerkesztői még a helyesírási hibáinkat is kijavítják? De helyén való ez? Boldoggá tesz bennünket az, hogy még az anyanyelvünket sem tudjuk használni? Nem kell nyelvész szinten tudnunk, de ha valaki nem tudja, hogy milyen j-vel van a karvaly és a muszáj, ott már komoly gondok vannak, legyen az fiatal vagy öreg. A nyelvünk egyre jobban elveszti magyarságát. Számtalan szavunk már idegen eredetű és úgy használjuk őket, mintha magyar szavak lennének és nagyon kevés ember van, aki azért küzd, hogy ezt a szép és nehezen elsajátítható nyelvet megmentse az elidegenedéstől. Egyre kevesebben beszélik és egy idő után teljesen megszűnik az idegen behatás miatt. Pedig az egyik legszínesebb nyelv amit ismerünk, az anyanyelvünk. Olyan hasonlatok, olyan szép alliterációk és kifejezések, összecsengések, mint a magyar nyelvben, kevés, sőt meg merjük kockáztatni azt is, hogy a magyar nyelv szépségeinek nincs párja a Földön.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=wkjldpAP6BY[/youtube]

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=btTdoQF72yQ[/youtube]

Helyesírási műsorok régen és ma

Arra buzdítanánk mindenkit, hogy használja, művelje, és fejlessze beszédét. Soha nem késő. Ha egyszer megízleljük, hogy milyen csodákra képes a nyelvünk, a rabjai leszünk. Olyan kincs birtokában leszünk, amit nem vehetnek el
tőlünk soha.

Forgács Fanni (10.C) és Orosz Eszter (10.C)

Egy kis segítség kezdetnek:

  • A Magyar Televízió nagyon élvezetes műsora a Szarvashiba (katt!), amely egy-egy problémát old fel! (De sok szaklap van még, s televíziós műsor!)
  • Egy kis szószedet a gyakori hibákból… sajátos módon meglehetősen hosszúra sikeredett
  • …Olvass, olvass, olvass! Ezzel fejleszted legjobban a szókincsed és helyesírásod.

 

 

 

 

Please follow and like us:

Comments

comments