Tábor a javából!

Szigetmonostoron 2012. július 6-9-ig tartott az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament megbízásából, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány által megrendezett Szóval?! Országos Vitatábor. Ahogy már egy korábbi cikkekben is olvashattátok (kattints erre a linkre!), a vitázás (disputázás) nem egyszerű vitatkozás jelent, hanem kötött szabályai vannak, és érvényes rá a jelmondat: 100% érv, 0% indulat.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=KOyW1it79nc[/youtube]

Már eddig is részt vettek kis csapataink több Szóval?! rendezvényen, pl.: a Sajóvölgyi Dispután, mely egy kellemes hangulatú vitadélután volt az Alternatíva Iskola szervezésében, a Szólj be(le)! program keretén belül Mikó Gábor tréner látogatott el iskolánkba bemutató foglalkozást tartani. Áprilisban iskolánk két csapata, az EUfória és a Vitathatatlan is továbbjutott az országos verseny regionális döntőjére is, ahol szépen helytálltunk.

Az egri leánykák: a Vitathatatlan és az EUfória csapat két-két vitázója

A táborban, amely a Szentendrei-sziget kis eldugott részében volt, 63 diák vett részt kísérő tanáraikkal az ország minden részéből. Az Árnyas Liget kemping nagyon kellemes környezetet biztosított a táborhoz. Faházakban laktunk, amelyek EU-s tagállamok neveit viselték, így például laktak Alsó-Ausztriában, Litvániában, Felső-Csehországban… A hatalmas udvaron illetve az erdős részen tudtunk tevékenykedni a nap folyamán s a programokon kívüli szabadidőben.

Első nap megérkezésünk után ebéddel vártak minket, és mindenki kapott egy névjegykártyát színnel ellátva: így lettünk besorolva más-más színcsoportokba. Ennek köszönhetően összekerültünk olyan emberekkel, akik kezdetben teljesen ismeretlenek voltak egymásnak, de tökéletesen megértettük egymás, semmi viszály nem volt köztünk. Ezekben a csoportokban esténként mindig megbeszéltük, mi történt a másikkal, ezáltal is közelebbről megismertük a másikat. Ebéd után jöttek az ismerkedős programok, így nap végére szinte már mindenki ismert mindenkit.

Nagyon jó volt a szervezés, változatos volt, hogy sohasem a saját tanárainkkal voltunk, ugyanis nekik is külön programok voltak, így mi diákok a „stáb” irányítása alatt álltunk, a trénerek nagyon közvetlen és segítőkész tanárok voltak, akikkel akármikor beszélhettünk, bármilyen kéréssel fordulhattunk hozzájuk, ők boldogan segítettek.

Még aznap délután megalkottuk saját szabályainkat s házirendünket közös megbeszélés alapján. Itt is olyan csoportokba voltunk besorolva, ahol senkit sem ismertünk, de jól együtt tudtunk működni, mindent megbeszéltünk. Este 9-10 között lettek vége a programoknak, innen éjfélig élhettük társas életünket. Ahogy a programoknak vége lettek, vagy volt egy kis szünet, a fiúk rendszerint elkezdtek focizni. Mikor leszállt az éj s besötétedett, vicces játékokat játszottunk bent, ismerkedtünk és beszélgettünk, volt, aki a közös gitáros énekléshez csatlakozott be, vagy mindenki ment saját útjára, pihent. Mi egypáran összefogtunk és megnéztük az esti Duna partot – tökéletes kezdete volt ez az előttünk álló pár napnak, megteremtette a hangulatot.

A másnapi programok közül kiemelném a szituációs vitát, ami sokaknak tetszett. Eljátszhattuk, mi is folyik az Európai Parlamentben: háromfős csapatokat alkottunk, ezek a csaptok voltak valamelyik EU-s tagállam képviselői, és arról vitáztunk, hogy Törökország csatlakozzon-e vagy sem az unióhoz. Voltak feltételek, amiket vagy elfogadtunk, vagy kiegészítettünk, hogy a saját országunknak megfelelő legyen .Végül a vacsora kezdete előtt megszületett az eredmény: a mi Európai Parlamentünk azt szavazta meg, hogy Törökország ne csatlakozzon az unióhoz. Nagyon jó volt ez a feladatat, beleélhettünk magunkat, milyen is ez a munka, egyezségeket kötöttünk más országokkal – olyan volt szinte, mint a való életben.

A vacsora nagyon finom és bőséges volt, mint minden étkezés, folyamatosan elláttak minket valami csipegetnivalóval, sós rúddal, és egyéb finomsággal, de figyeltek az egészséges táplálkozásra: barack és alma folyamatosan ki volt téve számunkra.

Vasárnap délelőtt meg kellett alkotunk „EU Robi önéletrajzát”. Ezt úgy képzeljétek el, hogy voltak táborhelyek, ahol más-más mentortanár várt minket egy-egy nagyon kellemes feladattal. Sok mindent lehetett tanulni és rengeteg elgondolkodtató kérdés volt az Unióval kapcsolatban, de olyan jól meg volt csinálva az egész verseny, hogy csak játéknak tekintettük az egészet. Egyik feladat a „csillagkereső verseny” volt: a tábor területén eldugtak 150 db csillagot, és ezeket kellett közben keresni – hát a csillagokért rendes „küzdelem” folyt, de végül szinte ugyanolyan számban gyűjtött össze minden csapat.

Ebéd után megtudtuk, hogy kikkel leszünk egy csapatban a Karl Popper vitában. Érdekes új csapattársakkal vitázni, próbálja a legtöbbet nyújtani az ember és segíteni társain a jó csapatmunka érdekében, és hogy minden jól menjen majd a vita során. A tételmondat a következő volt: „Fiú és lány között nincs barátság.” Két óra felkészülési idő állt rendelkezésünkre. Akik beleegyeztek, azok nyílt vitán vettek részt, amit a közönség nézhetett, de voltak zárt vitákat is, ami csak egymás között zajlott. Ez alatt a két óra alatt el kellet dönteni, hogy ki milyen szerepet játszik, mert ugye nem a megszokott felállásban voltunk két ismeretlen csapattárssal, és még az érvrendszerünket is fel kellet építeni. Négy órákkor elkezdődtek a viták, és hatra végeztünk. Jó volt a tételmondat, így nem nagyon lehetett dűlőre jutni, viszont érvelésben iszonyat sokat lehet így tanulni másoktól. Aznap este egy csodás koncertet is hallhattunk Petruska András előadásában.

Vasárnapra már teljesen kialakult a közösség, semmi klikkesés nem volt köztünk, hihetetlen jól éreztük magunkat. Este még egy számháborút is beiktattunk, ami nagyon sok izgalmat tartogatott, bár temérdek szúnyog volt, de elláttak minket a szervezők számtalan szúnyogirtóval, és rovarriasztó füstölők égtek több helyen.

Az utolsó nap, hétfőn, a tanárok vitája következett, ami nagyon izgalmas volt, mert megláthattuk, milyen a saját tanárunk egy vitában. Annak a vitának a tételmondata az alábbi volt: „A magyar nyelvet egyszerűsíteni kell”, amin a javarészt magyartanárokból álló csapatok elég parázs szócsatát folytattak, bár nehéz volt mellette érvelni. Utána jött az elköszönés, ami nagyon nehéz volt, hiszen lehetett volna még egy pár nap így együtt a saját színcsoportomban, a zöldekkel… Úgy köszöntünk el egymástól, hogy megfogtuk egymás kezét, és csak tekintettel kellett elbúcsúzni – ez nagyon belsőséges és maradandó emlék lesz számomra. Ebéd után jött a hazautazás sajnos, és a kis közösség szertefoszlott, mindenki ment a maga útján az ország számos pontjába.

Hihetetlenül jó volt ez a tábor és rájöhetünk, hogy nem vagyunk egyedül mi disputázó „csodabogarak”, megszerettük egymást és barátok lettünk. Számos tapasztalattal lettünk gazdagabbak, más szemléleteket ismertünk meg, és mindenkinek csak javára vált a tábor, a kommunikációs készségünket is magasabb szintekre emeltük. Valaki bátrabb lett, valaki bölcsebb, mások ráéreztek az egészre, de az biztos, hogy ösztönző volt arra, hogy folytassuk. Erőt adott a jövőre nézve és ebből még akármi lehet. Továbbra is fenntartjuk a kapcsolatot és találkozunk ismét az új ismerősökkel, barátokkal, hiszen már most hiányzik az a hangulat, az egység, amit együtt alkottunk és persze folyamatosan tanultunk másoktól. Személy szerint örülök, hogy része lehetek ennek, és hogy ennyi élménnyel gazdagodtam, ennyi új dolgot fedeztem fel, ismertem meg.

Farkas Nóra (11.D)

 

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=e7sYZ3_MEpc&list=UUM-RmjFF69AEQrpB4gcw8UA&index=21&feature=plpp_video[/youtube]

 

A Szóval?! Országos Vitatábor a többi táborozó szemével, a teljesség igény nélkül:

 

 

„A tábor összes lakója valamilyen színcsoporthoz tartozott, esténként ezekben a kis csoportokban megbeszéltük a nap történéseit, és idegen embereket közelebbről megismertünk. Pénteken este megvitattuk a tábor szabályait. Ez is egy pozitív dolog, hiszen mi is részt vehettünk megalkotásukban. Még aznap este megismertük a tábort, a fiúk fociztak is. Nagyon jól éreztem magam ebben a táborban. A szervezés tökéletes volt. Le a kalappal a Pilar alapítvány és a Szóval vitaverseny rendezői előtt! Gyönyörű volt a táborhely, bár szúnyogoktól nem mentes, de kaptunk egy karton szúnyogirtó spray-t. Már az első nap jó programok voltak, ismerkedős játékok, kis belekóstolás a vitába. Vasárnap délután sor került a vitázásra. Reggel megkaptuk a tételmondatot, és ebéd után azt is, hogy kikkel leszünk egy csapatban. Nagyon izgalmas új csapattársakkal vitázni, próbálja a legtöbbet nyújtani az ember és segíteni társain a jó csapatmunka érdekében.”

Nagy Tibor, Gyomaendrőd, Kner Imre Gimnázium

„Hát, én nagyon-nagyon jól éreztem magam!!! Igazából mindegyik program nagyon tetszett. Nem tudom, hogy melyiket emelhetném ki. A tanárok vitája mindenképpen kedvenc volt, meg a csillagos feladat is, meg a zene is jó volt, a színjátszós program is, a beszélgetések is, a játékok is… szóval minden!!”

Vass Dorina Flóra, Győr, Szabadhegyi Közoktatási Központ

„A tábor alatt nagyon jól éreztem magam, ebben közre játszott az, hogy jó volt a társaság (nem alakult ki klikkesedés), és a programokban sem volt hiány. Leginkább nekem a nyilvános vita tetszett a legjobban, hiszen teljesen ismeretlen emberek voltak a csapattársaim, akikkel két óra leforgása alatt kellett érvelő és cáfoló rendszert felállítanunk. Persze az is furcsa volt, hogy nem a megszokott tanári instrukciókat kaptuk meg (más szintén idegen tanár lévén). Rengeteget lehetett tanulni, leginkább abból a szempontból, hogy mennyire kell egy ilyen munkában teljes mértékben elfogadónak és csapatjátékosnak lenni.”

Szilvás Roberta „Gida”, Eger, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium

 

„A szervezést illetően számomra csak az volt a probléma, hogy nem volt közös szabadidős program. Ennek ellenére jól éreztem magam. Játékok közül nagyon tetszett az EU-Robis játék, hisz gondolkodásra serkentett mindenkit. Tetszett még továbbá a szimulációs gyakorlat, hisz beleláthattam abba, hogy milyen komoly döntéseket kell meghozni, egy ország Unióhoz történő csatlakozásakor, és hogy milyen nehéz mindenkinek megfelelő döntést hozni.”

Kerekes Viktor; Homokmégy; Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

 

 „Bár vegyes érzelmekkel vágtam bele a táborozásba, szerencsére teljes mértékben felülmúlta előzetes elvárásaimat. A programok közül a Karl Popper vita tetszett a legjobban, mert már nagyon hiányzott. A tábor nagyon jól szervezett volt és ezt nagyon köszönöm a Pillar alapítványnak, a DIA-soknak és a szervezőknek. A szállástól kezdve az ételeknek keresztül egészen a programok szervezéséig minden elnyerte a tetszésemet. Rengeteg új embert ismertem meg, akik nagy hatással voltak rám és a jövőben is szeretném velük tartani a kapcsolatot. Szóval, nagyon örülök annak, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen, és ha a jövőben bármi hasonló program kerül szervezésre, feltétlen ott a helyem.”

Kun Zsigmond, Gyomaendrőd, Kner Imre Gimnázium

„Számomra a 2012-es Szóval!? tábor rengeteg élményt jelentett. A klasszikus Karl Popper vita, az Európa Parlamentes szimuláció vagy a vetélkedő mind olyan program volt, amiben kipróbálhattuk magunkat, gyarapíthattuk tudásunkat és mindeközben jól is éreztük magunkat. A hangulathoz hozzájárult még egy koncert, számos játék és természetesen a sok nyílt, jó fej, laza ember. Én személy szerint remekül éreztem magam, és mindenkitől csak hasonlókat hallottam. Jövőre remélem ismét lesz és én is ott lehetek. Ajánlom mindenkinek!”

Lénárth Ádám, Jászberény, Lehel Vezér Gimnázium

 

„Nagyon élveztem a DIA által szervezett Disputa tábort, minden program és training izgalmas volt. Ha egyet kellene választanom, talán az lenne, amikor az Európai Bizottság munkáját szimuláltuk. A tárgyalások arról szóltak, hogy engedjük-e Törökországot csatlakozni az EU-hoz. A tárgyalások nagyon izgalmasan alakultak, és ezen az érdekes programon keresztül alkalmam nyílt megismerkedni egy olyan témával, amire eddig nem volt rálátásom. Örülök, hogy részt vehettem a programon.”

Valuska Sára, Gyomaendrőd, Kner Imre Gimnázium

„Boldog percek, magával ragadó programok, kitűnő hangulat és izgalmas viták. Ezekkel a szavakkal lehetne legkönnyebben jellemezni a Szóval?! 2012-es disputa táborát. Számomra a tábor sok új élményben gazdag, nyári kikapcsolódási lehetőséget jelentett. A tábor mindegyik napja meglepetéseket és kihívásokat tartogatott számomra. Nem volt olyan pillanat, hogy unatkoztam volna, hiszen egy remek közösség tagja lehetettem. Talán ez a fő oka annak, hogy nagyon sok új barátot szereztem, akikkel a továbbiakban sem akarom megszakítani a kapcsolatot.
A szervezők sok érdekfeszítő eseménnyel színesítették a tábor programtervét. Ezek közül a „,Tanárok vitája” nevezetű program nyerte el legjobban a tetszésemet. Meglehetősen kellemes érzés volt látni tanárainkat, ahogyan egymás ellen vitáznak. Végre Ők is részesei lehettek egy igazi, sziporkázó Karl Popper-féle vitának. Emellett ebből a vitából nagyon sok új megközelítést megismerhettem, amely igencsak gondolatébresztő hatású volt.
Végezetül elmondhatom, hogy kifogástalanul éreztem magam a táborban, és olyan élményekkel gazdagodtam, amelyeket soha nem fogok elfelejteni.”

Bácsi Sándor, Gyomaendrőd, Kner Imre Gimnázium

“Nagyon jól éreztem magam a táborban, hisz sok új baráttal gazdagodtam és a disputáról is nagyon sok újat tudhattam meg. A legérdekesebbnek a tárgyalás szimuláció bizonyult, mert valljuk be, nem mindennap tapasztal ilyet az ember. Egyszóval csodálatos és élménydús tábor volt. Köszönjük!”

Wágner Éva, Neszmély, Szalézi-Irinyi Középiskola

Szerintem egy nagyszerű tábor volt. Fergeteges volt a hangulat. Rengeteg új ismerőst szereztem és még remélem ugyan ennyi barátot is. Szerintem a legjobb program az EURobi volt, a Momentán Est, és még a színcsoportok. Az ottani beszélgetések felejthetetlen emlékekkel szolgáltak nekem. Sőt, az esti beszélgetések a programok után, és közben, szerintem ott szereztem a legértékesebb pillanataim. De a programok tökéletes kidolgozása, a frappáns ötletek, a heves, de annál inkább élvezetes vitákat is nagyon nagyra tudtam értékelni. Sokat tanultam a vitákból, az érveléstől a helyes cáfolatig. Én nagyon nagy hálával tartozom a szervezőknek, hogy méltónak találtak bennünket arra, hogy velünk legyenek, és egy ilyen klassz tábori élményekben részesítettek bennünket. Életem egyik legjobb tábora volt, és remélem rengeteg ilyen lesz. Továbbá remélem azt is,hogy a tábor lakói később is tartani fogják egymással a kapcsolatot, ahol barátságok, szerelmek és akár házasságok is kötődhetnek.

Jakus Richard, Tatabánya, Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium

A cikkben szereplő fotók a Szóval?! Vitaverseny oldaláról származnak, a teljes galéria elérhető az alábbi linken:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.419882084721851.90557.170383623005033&type=1

Háda Zoltán által készített fotók, szintén a Szóval?! oldalról:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.423756157667777.91666.170383623005033&type=1

Please follow and like us:

Comments

comments