Hősemberek

Jeges vízesés
Szikla-forrás
Faragott emlékmű

 

 

 

 

 

Január 28-ra Gólya Tamás és Ézsiás Attila tanár úr kirándulást szerveztek Szilvásváradra. Szívesen veszek részt ezeken a túrákon, mert nagyon jó társaság jön össze. Bevállalós diákok, akiket a hideg idő és a térdig érő hó sem rettent vissza egy jó kiadós túrázástól.Szombat reggel fél 9-kor érkeztünk Szilvásváradra. Mindenki melegen felöltözve, a termoszokban forró teával felszerelve, jó hangulatba indultunk az Ősember-barlanghoz. A természetben nyugalom és csend uralkodott. Az erdő ezüstbe öltözött, ropogott a hó a talpunk alatt, ennek ellenére a kis patak vidáman csörgedezett.

“Csak odaragasztották őket”
A befagyott Fátyol-vízesés előtt
Korlátba kapaszkodva föl az Ősember-barlanghoz

 

 

 

 

 

 

 

Úgy lenyűgözött mindenkit a táj szépsége, hogy észre sem vettük, máris felértünk a Fátyol-vízeséshez. A jégcsapokká fagyott vízesés lenyűgöző látványt nyújtott. Az Ősember-barlanghoz felvezető út olyan jeges volt, hogy csak a korlátba kapaszkodva tudtuk felhúzni magunkat. Ézsiás tanár úr szavaival élve mintha „futópadon” közlekedtünk volna.

Az Ősember-barlang bejárata
Máté csppkövet kutat
Home sweet home

 

 

 

 

 

 

 Az Ősember-barlangnál a csoport két részre oszlott: a bevállalósabbak részt vehettek egy hosszabb túrán, mely a 960 méter magasan lévő Istállóskőre vezetett. A másik csoport a Milleneumi kilátóhoz kapaszkodott föl. A terepviszonyokat tekintve ez sem volt egy gyalog-galopp. Nagy megdöbbenésünkre sokan autóval jöttek fel a kilátóig.

A csúcs felé
700 m szintkülönbség, 25 cm hó
Istállóskő, 959 m

 

 

 

 

 

 

A „kemény csapatnak” nemcsak a jelents szintkülönbséggel, hanem a térdig érő hóval is meg kellett küzdeni. Végül mindenért kárpótolt minket az érzés, hogy a Bükk legmagasabb csúcsán állunk. Még előttünk állt 12 km a Milleneumi kilátóig. Sietnünk kellett, mert 16 óra körül már sötétedett.

Túrakör a Bükk tetején!
Ahol csak a madár jár…
Kövesd a sárga utat, Dorothy!

 

 

 

 

 

 

 Fél 5-re értünk vissza a kiindulóponthoz. Beültünk egy cukrászdába és forró csokival jutalmaztuk magunkat. Kimerülten, de elégedetten és tele élményekkel szálltunk fel a buszra. Ennek a napnak az emléke feltöltött minket energiával és nagyon várjuk a következő kihívást jelentő túrázást.

Köszönjük Gólya Tamás és Ézsiás Attila tanár úrnak magam és a csapat nevében ezt az izgalmas, szép napot!

Szelényi Réka, 11.D

(Fotók: Gólya Tamás)

Please follow and like us:

Comments

comments