Könyvespolc | 3+1 ok, hogy miért NE olvasd el a Sötét herceget!

Váradi Ákos | NKFSZ | Női könyvek férfi szemmel | Ha mondanom kéne valamit, ami miatt ajánlom ezt a könyvet, azt hiszem, kilépnék a szerkesztőségből és visszavonultan élném az életem, mert bizony ez a könyv, nem hogy nem jó, de még csak nem is rossz, vagy rosszabb, de egyenesen értékelhetetlen. Nem azért, mert egy pornó. Ja, igen, ez egy pornó, de nem teszek 18-as karikát a cikkre, mert még nagykorúaknak sem ajánlott! Tehát lássuk, hogyan teljesít a szememben a Sötét herceg, avagy a Vámpír ötven oldalankénti …hagyjuk!

Szerettem volna az előzőekhez hasonló cikkel előhozakodni nektek, amiben végigmegyek a könyv felépítésén, szereplőin, kidolgozásán, de néhol kicsit nehezebb dolgom lesz a kelleténél, mert ez a könyv egy kicsit sem jobb annál, mint amit a bevezetőben taglaltam. Volt szerencsém ugyanis Christine Feehan első könyvét a kezembe kapnom, és ahogy látható, nem mindenki úgy kezdett, mint Green.

Egyébként a történet szerint Kárpátokban járunk, ahol egy telepatikus képességekkel rendelkező, amerikai nő, Raven tölti jól megérdemelt pihenőjét, miután egy sorozatgyilkost segített kézre keríteni a rendőrségnek. Szám szerint a negyediket, szándékai szerint pedig az utolsót, ugyanis az eset rendkívül megviselte. Itt érzi meg a kétségbeesett, magába fordult, öngyilkosságra kész Mikhail jelenlétét és telepatikus kapcsolatba lép vele.

A nő felkelti a férfi érdeklődését, mert emberi lény elvileg nem képes ily módon kommunikálni a vámpírokkal és igyekszik megismerni. Hamar meg is találja benne életpárját, aki reményt jelenthet Mikhailnak és a kihalás szélén álló fajának egyaránt. Eközben pedig beüt a ménkű, ugyanis egy ismeretlen gyilkos elkezdi eltenni láb alól Mikhail, a sötét herceg családjának megmaradt tagjait.

Az alapfelállás egyébként izgalmasan hangzik, és becsületemre tekintettel be kell, valljam, hogy az is. Ami megnehezíti a magamfajta olvasók dolgát, az bizony a tény, hogy ebben a papírkötegben a vámpíros, kihalós történet másodlagos. Igyekszik úgy beállítani magát, mintha ez nem így lenne, de az. Ami az előtérben történik, az bizony Mikhail és Raven kapcsolatának alakulása, ami viszont borzalmas. Hadd támasszam alá…

dühös vonal

1ok3

Mikhail egy magába fordult vámpír, aki fajának egyik legöregebb, legerősebb és legjóképűbb tagja, aki az emberek között köztiszteletben áll és erényes vámpírként tengeti napjait. A karakterének egyetlen jellemhibája és a korára reflektáló eleme az egója, aminek köszönhetően minden kérése parancs.

Raven viszont egy tökéletesen megformált, érett nő. Formailag. Ennek nem feltétlen kellene negatívumnak lennie, de az, mert gyakorlatilag mást sem tudunk meg a nőről, csak azt, hogy mennyire rossz neki az emberek közt, valamint makacs, és ahol kell, ott szép kerek…

Szóval van két felszínes karakterünk, akik egymásra reflektálhatnak. Legalább megteszik. Ez önmagában jó pont, mert legalább e téren megmozgatta az agyát az írónő, de ezek a szócsaták gyakran kimerülnek abban, hogy Mikhail parancsol a nőnek, mert mint évszázados vámpír, mégiscsak tudja, hogy mi a módi, a nő pedig ellenáll, mert ő egy önálló nő. Ez nem is lenne gond, ha a férfi nem olyanra kérné, ami jó Ravernnek.

2ok3 másolata

Ezek keretei közt került kidolgozásra kettejük románca, ami így több okból kifolyólag sehogy nem hajlandó működni. Először is: túl gyors. A könyv első fejezetében ismerkednek meg, telepatikus úton. A fejezet elején a nő szabályosan betör Mikhail elméjébe, a férfi viszont érdeklődve hallgatja, a fejezet végére pedig már bele is van esve.

Ez nagyon gyors, figyelembe véve, hogy egy éjszaka alatt képtelenség megismerni valakit annyira, hogy abból egészséges kapcsolat legyen, és az is sokat dob az idegbajomon, hogy a kapcsolat alapját képző elv – ha egyáltalán létezik ilyen – elképesztően önző.

Az „Elveheted tőlem, ami neked jár.” mondat idegőrlően sokszor hangzik el a párbeszédekben, végigjárva a mondat jelentésének legtöbb kontextusát. Az egész könyvben csak így beszélnek a kapcsolatukról. Elragadják a jussukat, adásról szó nincs.

Ez a légkör hatékonyan megmérgezi a könyv olvashatóságát azok számára, akiket nem fogott meg a könyv története. Ezt azért merem így kijelenteni, mert velem nem tette ezt. Sajnos a világ tele van vámpírkönyvekkel, és ennek a könyvnek nem sikerült elég jól kidolgoznia az alap felállást ahhoz, hogy pozitív módon ki tudjam emelni közülük.

könyv

3ok3 másolata (2)

Ezek mellett azonban van egy olyan pontja Feehan írásmódjának, amit én magam kifejezetten ellenzek. Ez nem más, mint a regények tömeggyártása. A Sötét herceg ugyanis a Kárpátok vámpírjai sorozat első kötete, mely 1999 óta fut egészen napjainkig.

Ez még önmagában nem gond, ha egy író sokáig kitart egy tematika mellett, az nem probléma. De az, hogy 16 év alatt 26 könyvet ad ki a sorozatból, emellett több mint 20 könyvet írt más sorozatokba, azaz évi legalább három könyvet írt (!), szerintem felháborító.

És nem azért, mert van egy termékeny írónő, aki ontja magából a könyveket, hanem mert ezeken a könyveken érezni, hogy az egyetlen dolog, ami benne van a könyvekben az a cselekmény, teletűzdelve szex jelenetekkel és ezzel a befogadhatatlan nézettel a kapcsolatokról.

Amikor az ember tollat ragad, nem árt, ha átgondolja, hogy miért akar írni, és szükség van-e az általa elmondott üzenetre az embereknek. Ha pornót írunk, akkor azt igenis tegyük annyira körültekintően, hogy ne legyen degradáló, és ha nem is életszerű, de legyen annyira érdekes, hogy akkor is olvasható legyen, ha épp nem azért veszem kezembe a könyvet, mert nincs jobb dolgom.

4ok3 másolata (3)

Az a tény pedig, hogy ez a könyvsorozat díjakat nyert, elég sokat elmond az irodalom jelenlegi magasságairól és mélységeiről egyaránt. Egyszerűen nincs mit hozzá fűznöm. Ez a könyv túl üres ahhoz, hogy egy háttérben meghúzódó üzenetet hordozzon, pedig ez anno Stephenie Meyernek is sikerült.

Váradi Ákos

christinefeehandark

Please follow and like us:

Comments

comments